Útvonal-tervezet: 90-90A busz Moszkva tér-Költő utcai megállótól 5 perc csodálatos séta; 212 busz Boráros tér- Költő utcai megállótól 5 perc szintén csodálatos séta; Fogaskerekű Városkút megállótól 5 perc feledhetetlen séta; Házi személygépkocsi csodás séta nélkül.
Utolsó frissítés: 2010 május 20. (csütörtök) 15:46
2010. március 26-án este Bóta Nóra énekelt a Strófa Klubban a Strófa Trió vendégeként. Törékeny fiatal nő, egy szál gitárral, vörös hajzuhataggal...és milyen hanggal!
Már kislányként elkezdett zenét tanulni és énekelni, majd Dévai Nagy Kamilla “fiókája” volt négy éven át. A Zenedében ismerkedett meg a vers-megzenésítéssel, s hogy megszerette a megzenésített verseket, az immár nem kétséges számomra sem!
Amikor eljött az idő, finoman, óvatosan töltötte be a dal a termet, s minden nesz elcsitult. “A semmi ágán ül szívem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szelíden, s nézik, nézik a csillagok...” szólalt meg a “Reménytelenül” elénk simítva József Attila rezignációját, a Kaláka dal átdolgozásaként. Huszonéves voltam, amikor ezek a sorok tükrözték leghívebben lelkem búbánatát, ezért különös volt azon az estén mindezt dalban hallani. (Nem fájtak már a szavak, s a megpendített hangulat sem, ám emlékszem az útra, ami hosszan tartott a gyógyulás felé...)
Nóra főként József Attila verseket hozott a Klubba műsora első részében, majd Bródy Jánostól és Ákostól játszott. Sosem történt még ilyen a Strófa Klubban, de elhangzott egy film főcím dal (a Magyar Vándor című filmből), s repertoárra került egy musical darab is, a Valahol Európában című musical-ból. Műsorát saját szerzeménnyel zárta. Az érzékeny kezdés szinte észrevétlenül varázsolódott át sodró lendületű dinamizmusba, megmutatva Nóra üde színeit, nyílt, erőteljes hangját és tehetségét.
Előbb-utóbb a nem klubos vacsora-vendégek is belefeledkeztek a klub-hangulatba, de a “fránya” kávégép csőrére nem ártott volna sálat kötni!Szorgos munkából estünk éhesen a klubba a férjemmel, ezért lelkesen kanalaztuk a szünetben a minden-havi betevő palóc levest. Utána következett a klubos szünetek igazi erénye: a beszélgetés olyan ismerősökkel, akikkel ott szoktunk találkozni!
A Strófa Trió annak ellenére “állt rajthoz”, hogy Dara Vili gyengélkedett. Játszottak, játszottak, lelkesen, szeretettel, s nem maradt hely a rosszullét számára. A közös muzsikálás alighanem gyógyít! A harmadik ráadás – közkívánatra – Sárhelyi Erika “Budapest” című verse volt, a hegyről belezengve az éjszakába...(Bozó Edit)
Alig múlt el a Valentin Nap, s 2010.02.19-én az Escargoz Music Group
volt a Strófa Trió vendége a második klub-esten.Mire mindenki elhelyezkedett, és a zenészek is megérkeztek, lelkesen bekanalaztunk a férjemmel egy-egy tányér palóclevest, s nem győztük a „portéka” jóhírét kelteni.
Ezzel le is oldódott rólunk a heti munka nyűge-baja, s belefeledkeztünk a klub-hangulatba. Másképpen jó az új helyen, mint volt a Harmónia Műhelyben. Másképpen hangulatos, mint a kuckós, régi pincében. Tovább élhet a Klub,sokunk örömére. Az estet a Trió nyitotta Székely Nagy Gábor „Jel” című versével.
„Néhány, jó szó, néhány szép pillanat…” hangzott a dal szépen arról, ami lényeges. Tibort nem igazán akadályozta elhúzódó náthája sem abban, hogy megadja az est finom alap-hangulatát. Régi, kedves dalok „kerültek terítékre”
(Spirituálé, Időmarasztaló, Mese a valóságról, Mérleghinta, Budapest…) Karácsondi Imre, Szentmihályi Szabó Péter, Birtalan Ferenc, Savanya István és Sárhelyi Erika verseiből „sütve-főzve”. Savanya István „Mese a valóságról” című verse – az egyik kedvencem – ezúttal megmakacsolta magát, és megtréfálta a dalszerzőt több nekirugaszkodásra is. Más helyen, a tervezettnél kicsit később azonban, engedelmesen simult Dara Vili ajkára mindnyájunk nagy gyönyörűségére.
Milyen kár lett volna kihagyni a makrancoskodót! Burns „Nagyhasú flaskó”-ja, és Birtalan Ferenc „Bor”-a édesítgette a keserves szerelmes dalokat N. Horváth Péter és Ady tollából (Tánc, Héja-nász az avaron), majd Strófa blokk Názim Hikmet „Arról van szó” című dalával zárult. Még most is dúdolgatom a török költő Somlyó
György fordította sorait: „Nem az a kérdés, hogy fogoly vagy-e, / Arról van szó, hogy meg ne add magad.”
A szünet jóízű beszélgetésekkel telt, majd a zsebkendőnyi „színpadon” fellépett az Escargoz Music Group. Jól okoskodtunk, bizony „Csiga” a zenekar neve.Nem mesélték el a névadás történetét, az azonban bizonyos, hogy lendületes, feszes és virtuóz játékuk alaposan megkérdőjelezte csigaságukat. A Szirmay Gergely (gitár, furulya, alt-klarinét) vezette zenekar három éve alakult. A tagjai Németh Márta (brácsa) Gyapay Kinga (nagybőgő), Clemente Gábor (ütőhangszerek), Lábos Szabolcs (elekro-saz). Ez utóbbi héthúros török népi hangszer – neve kimondva: „száz” – lehetővé tette az alapjaiban is egyedi hangzásuk még ízesebbé tételét. Jazz standard feldolgozásokat hallottunk tőlük improvizációkkal bőségesen fűszerezve, valamint balkáni dallamokra épülő jazz-világzenét (ha meghatározhatom így hangzásvilágukat).
Finom volt, köszönjük!
Az együttest hallgatva hirtelen elöntött a hála. A Strófa Trió jóvoltából hallhattam öket, s azokat az együtteseket és költőket, akik megfordultak már strófáéknál. Felráznak, simogatnak, elandalítanak, meghökkentenek és adnak… sokat, szeretettel./Bozó Edit/
Időpont:2010. február 19-én, pénteken 18 órai kezdettel
Helyszín: Fonográf Svábhegyi Vendéglő (1121 Budapest, Költő utca 30)
A Strófa Klub felköltözött a Svábhegyre, közelebbről a Fonográf Svábhegyi Vendéglőbe. Lassan szállingóztunk oda január 15-én, hiszen kinek a BKV sztrájk, kinek a közlekedési dugók nehezítették az életét. Olyan is volt, aki a GPS-re bízva magát össze-vissza kujtorogva a környéket, érkezésekor csak annyit kérdezett: „No, most akkor, hol is vagyunk?”
Akárhogy is, csak összegyűltünk néhányan, s csendes tereferével vártuk a kezdést. Méregettük, hogyan is lehet úgy elhelyezkedni a kellemes vendéglőben, hogy jól lássuk a „színpadot”. Mire megtaláltuk a helyünket, megérkezett a Göncölszekér együttes hiányzó tagja is.
A Strófa Trió muzsikált először. A falakat Sivák Enikő képei díszítették, s szinte ragyogott az angyal Silling Tibi feje fölött, amikor Fenyvesi Félix Lajos sorai lopakodtak közénk: „Öt világrész szórta rám minden kis csodáját, észrevétlen…” Hazaszeretetről, szerelemről, és a szülőváros szeretetéről szóltak Dara Vili finom dalai, melyek három szólamban varázsolták el a hölgyvendégeket, Tábi Tamás hegedű szólóival, furulya futamaival fűszerezve.
A Trió hat dal után átadta a stafétát a Göncölszekér együttesnek. A kicsit merengő hangulatot szétrebbentették bohókás fricskáik. Fütyörészve barangoltak kis és nagyvárosi utcákon, kortárs költők verseivel (Kovács András Ferenc, Tolnai Ottó). Ladányi Mihály soraival belekóstoltunk a nem szeretés keservébe, s alig hogy véget ért a dal, belesipított a csendbe az étterem kávégépe. Hosszasan sípolt majd szörtyögött, s közreműködése meg is adta az alaphangot a folytatáshoz.
Kikötőkben, kocsmákban jártunk ezután, a szerelem és az italok kapcsolatát kutatva, s élveztük a Göncölszekér-hangulatot… Amikor arról szólt a dal, hogy „Nem bírok dolgozni, olvasni sem…” hirtelen lebucskáztak a kották a kottatartóról. Nagy baj nem lett a dologból, s egyre oldottabban folyt a műsor tovább, Kemény István, Tóth Árpád, Kovács András Ferenc, Keats soraival, gitárral, harmonikával, xilofonnal, bendzsóval, mandolinnal.
Jókedvűen csöppentünk a szünetbe, amely után ismét a Strófa Trió játszott szeretett, várt dalokat. Ráadásként jókora meglepetésben volt részünk. A Trió Szombathelyre készül, az Énekmondó Fesztiválra, amelyen – csak úgy, mint minden résztvevő –, előadnak egy szabadon választott Cseh Tamás dalt. Nyilvános próba kerekedett előttünk, s áradt a zene, nem ’csehtamásosan’ – hiszen úgy nem is lehet, hanem ’strófatriósan’, emlékezőn, szeretettel, alázatosan…(Bozó Edit)
Strófa Klub új helyszinen!
Időpont: 2010. január 15-én, pénteken 18 órai kezdettel
Mit sem sejtve gyülekeztünk a Strófa Klubnak barátságos, kuckós otthont adó Harmónia Műhelyben, december 18-án. Fáklya Márti – a Műhely lelkes vezetője – a teát főzte éppen, amikor a Strófa Trió meg a törzsközönség beszállingózott hozzá. Megtudtuk, hogy nemcsak az év utolsó klubjában vagyunk, hanem maga a Műhely-pince is bezár.
Más helyszínen, más körülmények között azonban tovább él a klub s a Műhely szellemisége, mert elkötelezett háziasszonyunk nem nyugodhatott addig, amíg nem gondoskodott a folytatásról. A Műhelyben szövődött sok-sok kapcsolat, s a lelkekbe íródott számtalan szépség – életének drága kincsei, amelyeket nem hagyhatott veszni akkor sem, ha a pincét el is kellett engednie. A veszteségtől megsuhintva, ám látva Márti szilárd hitét a folytatásban, ültünk be a Miújság? zenekar koncertjére.
Búbánatunkat feledve belemerültünk Pécsi Marcell és csapata muzsikájába. Klasszikusaink és kortárs költőink verseiből hallottunk egyéni (Marcisan nagyon jó) hangvételű dalokat, melyeket Pótári Katával adott elő merészen, borongósan, üdítően, erőteljes átéléssel. Megénekelték többek között az eszkimót, aki a halálra gondol, a szelíden búcsúzó asszonyt, a mamutok föltámadását, s az irgalmasvérnőt, aki várandós. Forró könnyek hullottak Dezső miatt, és Sipos Béla kemény legénysége is megmérettetett. A repertoár ezúttal Radnóti Miklós, József Attila, Dsida Jenő, Kosztolányi Dezső, Kiss Judit Ágnes, Karafiáth Orsolya, Gámentzy Eduárd, Havasi Attila és Gál Éva Emese tollából származott. (Nem először léptek már fel a klubban Miújság?-ék.)
A szünetben sütit rágcsálva, teát szürcsölve diskuráltunk, és nosztalgiáztunk. A Strófa Trió meglepetése – fotós összefoglaló az évről – ugyancsak illeszkedett a hangulathoz. Alkalom adódott azonban az oldódásra is, hiszen feltűnt néhány igazán derűs, jóízű kacajt inspiráló kép, és újból megcsodálhattuk a kapitális méretű esőfát is, ami eső helyett alapos csodálatot fakasztva vendégszerepelt korábban a klubban.
Ezután a Strófa Trió „Ha mennél hideg szélben…” címmel előadta az angol költők versein alapuló összeállítását, amelyet Bács Ferenc érdemes művésszel együttműködve készítettek, s mutattak be először Székesfehérvárott. A klubban „csak” a dalok hangzottak el, azonban a ködös Albion tollforgatóinak gondolatait, és Dara Vili és Silling Tibor dallamait hallva bizton állíthatom: maradandó szépség született ismét a világra!
Már erősen a téli estébe burkolózva énekeltük el Kányádi Sándortól az „Álmodó” és Nagy Gáspártól a „Hótalan a hegyek inge” című verset, a férjem, Roth Pisti zenéjével, s Tábi Tamás értő közreműködésével. Két karácsonyi dallal hangolódtunk rá az ünnepekre, s az estét a Strófa Trió zárta, Fenyvesi Félix Lajos „Előszó” című költeményével.
Köszönöm ezt az évet!
Bozó Edit
Decemberi Vendégünk a klubban a MiÚjság? zenekar valamint Roth István és Bozó Edit. Lesz vetítés az elmúlt év eseményeiből, a klubban készült fotókból és a Strófa trió 2009-es fellépéseiről.
Elhangzik egy-két karácsonyi dal is...
Cím: 1061 Budapest Csengery u. 59.(pinceklub) Kezdés: 2009.december 18. 19 óra Belépődíj: 700 Ft
MiÚjság zenekar Bozó Edit és Roth istván
Utolsó frissítés: 2009 december 24. (csütörtök) 13:11
A Strófa Klub vendégei Garai Róber színművész és a Tonett zenekar voltak novemberben. Radnóti emlékműsort adtak számunkra, hiszen a Radnóti emlékév vége felé járunk már. A száz éve született költő lelkülete derűsen, édes-búsan és szívszorongatóan lopakodott a szívünkbe azon az estén, s felidéződtek felesége, Gyarmati Fanni csendes gondolatai is: „Ahhoz, hogy a Radnóti verseket értsék és szeressék, nincsen rám szükség.”
Garai Róbert szavalt, s a zeneszámok között visszavezetett bennünket a kilencszázas évek elejére. Erőteljes impressziókkal villantotta fel a kort, amelyben Radnóti született, s amely megalázta, majd hamar ellobbantotta az életét. Nem hiányzott azonban a humor és a derű sem, hiszen a műsorban helyet kaptak a költő kedvesen szokatlan versei is, amelyeket úgymond fiktív angol költőként, nevének fordított olvasatával (Itondar) jegyzett.
A Tonett zenekar tagjai egyéni hangvételű, remek „kamara-muzsikálással” hozták érinthető közelségbe a költeményeket. Sólyom Tamás, a zenekar vezetője, Dara Vilivel már zenéltek és énekeltek közösen a Szélrózsa együttesben sok-sok évvel ezelőtt. Kettejük érett tapasztalatát, tehetségét színezi ragyogóra Deme-Farkas Rita és Hölczer Viki remek hangszeres játéka, éneke.
A nyár-éjszakában fölkelő ősz borongása, a hitvesi líra mély tüze, az „angol tollból” cseppenő csípős humor épp úgy Radnótié, mint a tél vészjósló hidege, s az „Erőltetett menet” halál-suhintása: „hanyattfeküdt a házfal, eltört a szilvafa”. Kicsi is beleérezni abba az életbe... hát, ez történt.
Az estet a Strófa Trió műsora zárta. Bevonták a Tonett tagjait is a muzsikálásba, éneklésbe, ahol csak lehetett, s mindvégig jelen volt az az igazi, otthonos klub-hangulat, amibe a békés oldottság, s a jóleső kuncogás mellett néhány könnycsepp is belefért...
Bozó Edit
Utolsó frissítés: 2009 december 15. (kedd) 09:16
Strófa klub - október
Szinte átestünk a nyárból a télbe. Október harmadik péntekén, igencsak télies hangulatban, nehezen gyülekezett a hallgatóság a Strófa Klubban. Valami hamarosan nyilvánvalóvá vált számunkra. Milyen jó, hogy behúzódtunk a Harmónia Műhely barátságos kuckójába, s hagytuk, hogy Buda Ádám énekmondó – az Énekmondó Fesztivál mindenkori résztvevője – és a Strófa Trió megmelengesse a szívünket.
Októberi vendégünk 16-án, Buda Ádám énekmondó.
Kezdés 19 órakor, belépődíj 700 Ft
STRÓFA KLUB indul szeptember 18-án 19 órai kezdettel a
Harmónia Műhelyben (Csengery u.59)
Versek a szerelemről
"Én nem tudom mi ez, de jó nagyon..."
A SZERELEM KÉPES-ZENÉS KÓRTÖRTÉNETE
(Az érzeményt boncolgatja dr. Silling Tibor pszichiáter az irodalom és a Strófa Trió segítségével)
Belépő: 700 Ft
Közelít az ősz. Bár viaskodik még a nyári meleggel, lassan, de biztosan tolja előre állásait. Két hónapos szünet után új „évad” kezdődik a Strófa klubban, így komoly esélyünk van arra, hogy velünk maradjon a napfény, a nyár. A klubnak otthont adó Harmónia Műhely háziasszonyának szívbéli elkötelezettségéből, s a Strófa Trió tagjainak derűs akaratából ismét találkozhatnak egymással költők és zenészek, festők és grafikusok, ismerősök és barátok…
Érdemes hát betérni péntekenként – havonta a harmadikon – este hétkor, a Csengery utca 59. szám alá, a Nyugati közelében. (Bozó Edit)
Utolsó frissítés: 2009 szeptember 30. (szerda) 14:31
Strófa klub lesz június 19-én pénteken 19 órai kezdettel a Harmónia Műhelyben.
Belépődíj: 700 Ft.
Vendégünk lesz Menyhért Judit gitáros, énekes (MacskaSzem együttes)
Májusi klubvendégünk Sólyom Tamás és Roth István gitáros énekesek.
Várunk mindenkit sok szeretettel május 15-én pénteken 19 órai kezdettel a Harmónia Műhelyben.
Belépődíj 700 Ft!
Áprilisi klubvendégünk a Radványi-Balogh-Borzsák trió lesz április 17-én pénteken 19 órai kezdettel a Harmónia Műhelyben. Belépődíj 700 Ft!
Radványi Balázs (Kaláka együttes) kis csapata, már második alkalommal lesz a klubbunk vendége. Első alkalommal csak ketten, Balogh Péter gitárossal jöttek, de most a teljes felállásban élvezhetjük a trió játékát.
Az együttest 2002-ben alapította Radványi Balázs, a Kaláka együttes Kossuth-díjas tagja és Balog Péter gitárművész. Ők ketten a pesthidegkúti Petőfi
Művelődési Központban kötöttek ismeretséget a Misztrál Együttes öt éves jubileumi koncertjén. A duó hamarosan trióvá bővült Borzsák Kamilla fuvolaművész csatlakozásával. Az így létrejött formáció kifejezetten a magyar és más európai, ezenkívül tengerentúli (pl. brazíliai) hangszeres muzsika jókedvű előadására szövetkezett. Ezenkívül műsoraik szerves részét alkotják főként magyar, de külföldi költők megzenésített versei is, amelyek mondanivalóját a Pesthidegkúton általuk vezetett, havonta működő Dalnok-klubban rendszeresen megosztják közönségükkel. A trió hazai szereplései mellett számos külföldi meghívásnak tett már eleget. Így a csehországi, erdélyi, szlovéniai és kárpátaljai közönség is hallhatta őket muzsikálni. Eddig két hanghordozójuk jelent meg: a Tiki Tiki Timbó, amelyen egy gyermekkoncert felvétele hallható, valamint a Tóth Krisztina megzenésített verseit tartalmazó A londoni mackók.
A koncertjeik során elhangzó dalok kotta formában is elérhetők.